Halloween és Mindenszentek
A holtak ünnepei

Trick-or-Treat
kedves reménybeli olvasó!

Igazság szerint nagy terveim voltak, ami a mai posztot illeti, elvégre mikor máskor adjunk bele mindent egy bejegyzésbe, mint mielőtt - természetesen a rendőrséggel a gyorshívó listánkon - h o r r o r f i l m - m a r a t o n b a kezdünk, vagy épp fekete köpenybe burkolózva kezdünk édességet osztani az erre járó gyerekeknek, akik időnként rettentő követelőzővé válnak amint csak megemelkedik a cukorszintjük?! Egy francia projekt természetesen ezúttal is közbeszólt, így legnagyobb sajnálatomra nem maradt időm megtervezni a mai Lynne-adagot, s ennek fényében egy rögtönzött halloweeni listával kell beérnetek. Továbbá a holnapi nap folyamán (lehetőleg korábbi órákban) az első havonta lefirkált, többfunkciós poszt is napvilágot lát; ne csüggedjetek, holnaptól legalább december huszadikáig rendes, szervezett bejegyzésáradattal lehet majd dolgotok a Wildflowers-ön is.
(Mielőtt belevágnánk, szeretném megjegyezni, hogy három perce sétált el az ablakom alatt egy R2D2-nak öltözött kislány az anyukájával, és azt hiszem ennél édesebb dolgot még nem láttam.)

Élvezetes olvasást,
Lynne

HALLOWEEN

Egy kis történelem

A halloween (pár megbízható, és számos megbízhatatlan forrásom szerint) ősi, pogány kelta hagyományok, tradíciók szülte ünnep, mely elsősorban a halotti kultuszra épül, és mára az egész világon elterjedt. Eredete a római birodalom idejére nyúlik vissza, amikoris az először elfoglalta Galliát, s ezek eredményeképp összemosódott a két hely kultúrája, mely közül az utóbbi legendái szerint október 31-én a másvilágra vándorló holt lelkek könnyűszerrel összezavarhatják az élők birodalmának nyugodt működését. Ezen kívül úgy hitték, hogy ugyanezen a napon a fény istenét fogságába ejtette a sötétség, elszívva annak energiáját és ezáltal félelmet keltve az emberekben, akik ételt és állatokat áldoztak fel életük megmentésének érdekében.
Az ünnep azóta természetesen merőben átalakult, és mostanra már a legtöbben a házról-házra járva cukorka kéregetésről, beöltözésről, és gyönyörű, mégis félelmetes d e k o r á c i ó r ó l ismerik a kísértetek és szellemek éjszakáját.

A világtérképen


A n g o l s z á s z á l l a m o k: A halloween ünnepe az angolszász országokban - többek közt az Egyesült Államokban, Skóciában, Írországban, Kanadában, és Angliában - a l e g e l t e r j e d t e b b. A hangsúly nem holtak vándorló lelkeiről való megemlékezésére lett helyezve, sokkal inkább az emberi félelmek elnagyolására, valamint a szórakozásra koncentrálva rengetegen beöltöznek, és házról-házra járna édesség reményében, nem is tudván, hogy egy ősi hagyomány szerint a szegényebb réteg tette ugyanezt. A társadalom kevésbé szerencsés része betevő falat reményében kopogtatta végig a közeli házak ajtajait, és az ajándékba kapott ételért cserében ígéretet tettek, hogy imáikba foglalják az őket kisegítő család elhunyt tagjait. A dekoráció ismételten nagy szerepet kap, bár történelmi miérttel nem igen rendelkezik, csak úgy, mint az emberek házában felállított sötét útvesztők, melyek pusztán félelemkeltés céljából lettek létrehozva.

M a g y a r o r s z á g: Bár maga az október harmincegyedikei nap nem kap hangsúlyt a magyar kalendáriumokban, a soron következő november elseje a legtöbbek számára nagyobb jelentőséggel bír. A mindenszentek ünnepe az egyetlen jeles nap, melyet az emberek a holtaknak dedikálnak, meglátogatva őket végső nyughelyükön, g y e r t y á k a t gyújtva, és friss virággal díszítve sírjukat. Mint mindennek, ennek a szokásnak is megvan a maga legendája; egyesek szerint a fény a kiszökött lelkeknek segít visszatalálni, mások azonban úgy tartják, hogy a 900as években az ezredfordulótól való félelemből igyekezett lecsillapítani a holtak szellemét a csodaszép, és összehangolt világítás. Mára persze ez is csak tradíció, a kollektív megemlékezéstől eltekintve nem nagyon bír jelentőséggel.

M e x i k ó: A Latin-Amerikában ünnepelt día de los difuntos sokkal inkább a családi összetartásról, mintsem a gyászról, szomorúságról, és magukról a holt lelkekről szól annak ellenére, hogy sokan ezt az ünnepet is a mindenszentekként ismerik. E jeles nap egy vidám ünnep, és sokkal inkább mulatságot, mintsem az elhunytak miatti letargiát foglalja magába, és keretében az emberek különböző ajándékokkal halmozzák el néhai szeretteiket. A sírokat vidám álarcokkal, papírmaséfigurákkal, és világító lámpásokkal díszítik, és a napot piknikezve, régi történeteket felelevenítve, kellemesen szórakozva töltik.

J a p á n: Bár egy merőben más időszakban ünneplik, a mindenszentek Japán megfelelője az általában több, mint három napon keresztül folyó obon és az azt követő daimondzsi okuribi együttese. Az előbbi alkalmával úgy tartják, hogy az elhunytak lelkei hazatérnek családjaikhoz, hogy azok néhány napon keresztül f ü s t ö l ő k k e l, teával és rizzsel vendégeljék meg őket; a haza mutató utat nekik is messziről látható lámpásokkal mutatják. Ezt követően a hagyomány szerint TÁNCMULATSÁGOKAT tartanak, melyek az évszázadok során sajnos rengeteget vesztettek kultuszukból, és végül a daimondzsi okuribi keretében ünnepélyes máglyarakással, és úszó lámpások folyóra helyezésével koronázzák meg a megemlékezést, mely a legenda szerint visszakíséri a holtak szellemét a túlvilágra.

Jellegzetes motívumok
(főként az Egyesült Államokban)

{1} Töklámpások
{2} Narancs, lila, sárga és fekete égősorok
{3} FÉLELMETES kosztümök
{4} Éjszakai állatok
{5} Házalás - legfőbbképpen a fiatalabb korosztály körében
{6} Ételszínezékkel felturbózott édességek
{7} Horror filmnézés
{8} Hatalmas t á b o r t ü z e k
{9} Kísértetházak
{10} Paranormális paranoia

Te mit szeretsz a Halloween-ban?
Hogy tetszett a bejegyzés? Eljutottál a végéig?
Kommentjeiteket - mint mindig - tárt karokkal várom.
Élvezzétek ki ezt a szórakozással, vagy épp megemlékezéssel töltött ünnepet!

5 megjegyzés:

  1. Drága Lynne!

    Először is elmondanám, hogy nagyon tetszik az új fejléc, ahogyan a velejáró apró változtatások a kinézeten is.
    A bejegyzésed nagyon hasznos volt, én például szinte nem is tudtam, hogy máshol hogy ünneplik meg az október végi/november eleji (esetleg más időpóntú) dolgokat, és szerintem nagyon érdekes, hogy hogyan alakultak ki az egyes kúltúrákban ezek a napok.
    Tegnap jómagam is (barátnőim társaságában) csatlakoztam az édességkunyerálókhoz, és én nagyon meglepődtem, mert bár volt pár ember, aki meglepődött (például egy nagyon aranyos nő, akinél nem volt semmi, amit adhatott volna, de visszafelé menet behívott minket a házába, hogy fotózkodjunk a gyerkőceivel :)), a legtöbben vártak minket édességgel, pedig a mi környékünkön nagyon ritkák a hozzánk hasonló beöltözött éhenkórászok.
    Összességében nagyon jó volt a cikked, és nagy örömmel olvastam, hogy majd több bejegyzés lesz :)

    Puszi: Lyla

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lyla!

      Nagyon örülök, hogy elnyerte tetszésedet a design - bár jó eséllyel hamarosan lecserélem azt -, csak úgy mint a bejegyzés. Őszintén szólva azt hittem, az emberek egy vállrándítás kíséretében annyiban hagyják a dolgot, elvégre közel sem dolgoztam olyan sokat vele, mint az eddigi posztok többségével, de lám, te milyen szép hosszú kommentet hagytál... Értékelem, hogy mindig szánsz időt a megjegyzéshagyásra; nagyon sokat jelent, hogy tetszenek a munkáim.
      Bár lett volna lehetőségem, én idén nem csapódtam hozzá a házalókhoz, inkább cukorkát osztogattam az arrajáróknak, de nagyon örülök, hogy neked jól telt ez az ünnep.:)
      Ami a tradíciókat illeti, tegnapig én sem tudtam, mennyiféleképpen emlékeznek meg az emberek halott szeretteikről; nekem
      személy szerint a japán tradíciók nyerték el leginkább a tetszésemet.

      Mint mindig, köszönöm, hogy írtál!
      Szeretettel,
      Lynne
      (Elnézést az esetleges helyesírási hibákért, telefonról pötyögök neked.:))

      Törlés
  2. Drága Lynne,

    Azt kell mondjam, hogy a Mexikóiaknak van igazuk, nem szabadna ezt az ünnepet ilyen komoran felfogni. Elvégre nem attól emlékezünk szerettünkre, hogy leteszünk egy csokrot a nyughelyére, az pedig már rég rossz, hogyha csak ezen a napon emlékezünk rájuk.
    A halloweent mindig is mókásnak tartottam, kisebb koromban még beöltöztünk a suliban, idén pedig lett volna egy buli édesanyám baráti körével, de sajnos a házigazda lemondta, szomorú dolog történt a családban, nem voltak éppen bulizós hangulatukban.
    Mindezek ellenére nagyon tetszett a bejegyzésed, kedvem lenne most tököt faragni!
    Már várom az elkövetkezendő bejegyzéseket, hiszen mindig előrukkolsz valami fantasztikussal! ♥

    Millió puszi,
    Bia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ui.: Ó, és majd' elfelejtettem, hogy gyönyörű az új dizájn! :)

      Törlés
    2. Drága Bia!

      Nagyon örülök, hogy írtál, sőt, hogy elnyerte tetszésed a kinézet. :)
      Hogy Mexikóban lenne igazuk? Azt hiszem ezúttal egyet kell értenem veled, elvégre a megemlékezés sokkal többről kell szóljon, mint a szomorúság, elvégre örömmel kellene visszagondolnunk elhunyt szeretteinkre csak úgy mint a velük töltött időkre.

      Ismételten köszönöm kommented, hamarosan újra jelentkezek!
      Szeretettel, Lynne

      Törlés